Békés megye

Látnivalók és érdekességek

Az Alföld délkeleti szegletében elterülő végtelen rónavidéket át-meg átszeli néhány folyó (a Körösök, a Maros és a Berettyó), a lakott települések többnyire ezeknek a partján állnak. Békés megye szinte tökéletesen sík tájain városok sora várja a látogatókat.

A Körösök partja már az őskorban is lakott terület volt, a leleteket, amelyek az i. e. V-IV. évezred emberének használati tárgyaiból állnak, Körös-kultúrának nevezték el a régészek. A középkori írásos emlékek alapján kiderül, hogy az itt élők apró településeket hoztak létre, a török hódoltság után viszont pusztasággá vált a térség. A 18. században újratelepítették a lakosságot, a környező országokból hívtak telepeseket - ennek köszönhető a megye mai napig is fennálló, soknemzetiségű és multikulturális jellege.

Békéscsabát a Viharsarok fővárosának is nevezik, megyeszékhellyé válását az a tény segítette, hogy a délkeleti nagyvárosokat (Arad, Nagyvárad) a trianoni békével elveszítette Magyarország. Munkácsy Mihály Békéscsabán töltötte gyermekéveit, ezért a városban emlékházat hoztak létre a tiszteletére, ahol a mester 21 festménye (például a Merengő nő című) látható. A Meseházat Schéner Mihály képzőművész álmodta meg, az ő szobrai, mézeskalács-figurái és rajzai népesítik be a két parasztházból álló épületegyüttest, ahol népművészeti tárlatokat rendeznek, valamint kézműves-foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek.

Szarvason alapította meg Tessedik Sámuel Európa első gazdasági iskoláját, és a város ad otthont a védett, ritka növények - tiszafák, páfrányfenyők, japánbirsek, pálmaliliomok, ámbrafák, piramistölgyek és mamutfenyők - otthonául szolgáló Szarvasi Arborétumnak is. A gyulai az egyetlen, épségben fennmaradt téglából épült vár Magyarországon, a lakópalota és a kápolna egyedülálló gótikus emlék. Már több mint negyven éve minden nyáron színházi előadásokkal várják a Gyulai Várszínházba a közönséget a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarára.

A megye területén nem ritka a termálvíz, Gyulán például az egykori grófi kastély védett természeti környezetében hozták létre a Várfürdőt.

Füzesgyarmat szülötte Doma-Mikó István, Japánban élő festőművész, aki itt teremtette meg az ország első és egyetlen Japán Múzeumát. A településen minden évben Japán Fesztivált tartanak.

A mezőhegyesi ménest a 18. század végén hozták létre, eredetileg katonai célokra. Volt itt lipicai és arab ménes is, ám megszületett egy új lófajta is: a mezőhegyesi angol félvér. A látogatók megtekinthetik a neves építészek (például Hild János, vagy Jung József) által készített ménesigazgatósági épületeket és a diadalíveket is.

Országos hírűek a tájegység húsipari készítményei is, a csabai és a gyulai kolbász, illetve az orosházi libamáj.

A Hármas-Körös és holtágainak környéke természeti értékeivel közkedvelt kiránduló- és nyaralóhely.

Külső hivatkozások

Békéscsaba
Gyulai Várfürdő
Orosháza-Gyopárosfürdõ
Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő
Körös–Maros Nemzeti Park